jedro
A szigetvári vár
A szigetvári vár
1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán 1566-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját Bécs elfoglalása jelentette, de előtte Sziget vára állt hatalmas seregének útjában. Zrínyi parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált.
Állítsd helyes időrendi sorrendbe a vár ostromáról szóló mondatokat!
Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult.
Zrínyi Miklós ellenezte, hogy a törököknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2300 emberrel védett.
A szeptember 5-éről 6-ára virradó éjjel meghalt a szultán.
A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek.
Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból.
A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós (a szigetvári hős dédunokája) verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana. 1647—1648 telén keletkezett, valószínűleg nem nyugalmas körülmények között, hanem a török zargatásai közepette.
eposz - egy főhős köré szőtt nagy terjedelmű elbeszélő költemény