jedro
A Széchenyi-kastély - Nagycenk
A Széchenyi-kastély
Gróf Széchényi Antal generális 1741-ben helyezte át székhelyét Nagycenkre, ahol nagyjából 1750-re készült el a kastélyegyüttes és a franciakert. Széchényi Antal fia, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc (1754—1820) értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre. A gyűjteményt 1802-ben felajánlotta az államnak, és ezzel ő lett a Nemzeti Múzeum, és közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is. Széchényi Ferenc végrendeletében megosztotta birtokait két fia között: Nagycenk és Kiscenk Széchenyi Istvánnak jutott. Széchenyi István külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva mintagazdaságot hozott létre az 1820-ban átvett birtokon.
Széchenyi István a reformkor legmozgékonyabb személyisége, aki fölkarolta a dunai és balatoni gőzhajózást, a gőzmalom- és hajógyár-alapítást. Sikeres vállalkozó volt. Korszerűsítette és jövedelmezővé varázsolta birtokát, és gyümölcsöző befektetéseket tett. Lóversenyt és kaszinót szervezett. Egyévi jövedelmét ajánlotta föl a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, ő álmodta meg a Lánchidat, és megírta a reformkor alapművét, a Hitelt. Kossuth Lajos a "legnagyobb magyar"-nak nevezte. Széchenyi hitte és gyakorolta, hogy az egyén boldogulása a közjavat is szolgálja.
Széchenyi István — idézetek, életbölcsességek
Ha csekélységekben nem vagyunk szigorúak önmagunk iránt, nagy dolgokban, ha akarunk, sem lehetünk.
Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni — ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.
Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.
Merjünk nagyok lenni, s valóban nem olyan nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!
Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.
Tőlünk függ minden, csak akarjunk.